Tudtad, hogy az érzékelés és az észlelés közvetlen kapcsolatot jelentenek a külvilággal, és a belső lelki megéléseinkkel is?
Az észlelésünk az, ami meghatározza, hogy milyennek értelmezzük a minket érő hatásokat, környezeti benyomásokat, emberi kapcsolatokat és önmagunkat. Azaz, az észlelés folyamata és az abból levont következtetések kihatnak arra, hogy milyen életet élünk, milyen kapcsolatban vagyunk önmagunkkal, és a környezetünkkel.
Gyermekkorunkban kiemelt hangsúlyt kap a kognitív képességeink fejlesztése, mint az észlelés, érzékelés, figyelem, tapasztalatokból levont konklúziók, emlékezet, gondolkodás és képzelet. Ezeknek a funkcióknak a helyes működése bennünk, a későbbiekben meghatározza a realitás észlelését. A személyiségünk egészségi állapota pedig kihat arra, hogy az észlelt realitással inkább megküzdeni fogunk (tájékozódni, és boldogulni benne), vagy illúziókat (belső elképzeléseket, elvárásokat és vágyakat) fogunk kergetni, torzítva a valóságot, hogy ne kelljen szembenézni vele. Hiszen a felnőtt lelkület, érett gondolkodás erősfeszítéses belső, önismereti munka, ami őszinte önvallomásokat, és sok-sok önmagunkkal való szeretetteli szembenézést igényel.
A figyelmünket fejlesztik a társas kapcsolataink!
Mind a gyermekkori, mind a felnőttkori tanulási folyamat, és sikeres képességfejlesztés elengedhetetlen feltételei a megismerő tevékenységek megfelelő szintű megtapasztalásai, majd az átélt élmények érzelmi integrálásai. Ehhez gyermekkorban a pedagógusok kiemelt feladata, hogy megtalálják és megfelelően alkalmazzák az eltérő képességű gyerekek számára a képességfejlesztő feladatokat, és játékokat. Felnőttkorban pedig már a mi felelősségünk, hogy bátran merjünk élni, és tapasztalatokat szerezni! Szükséges kapcsolatokat építeni, konfliktusokon és nehéz élethelyzeteken is merni átmenni azért, hogy megismerjük önmagunkat, és az emberi kapcsolatok működését.
Az egészséges észlelési folyamataink, és megküzdési képességeink csakis a gyakorlati életből meríthetőek, a külvilágtól való elvonulással ugyan szert tehetünk egyfajta látszat nyugalomra, és lexikális tudásra, ha tanulunk, olvasunk. Ám valós tapasztalatot az életről, csak egymás által, az emberi kapcsolatokon keresztül tudunk szerezni. A társas kapcsolatok során fejlődik a figyelem, az érzékelés és észlelés, az emlékezet, valamint a gondolkodás. Ezek a megismerő funkcióink, melyek egymással párhuzamosan, egymásra hatva, de nem egyenlő ütemben fejlődnek, és akár minden interakciós helyzetben változnak.
A figyelmünket folyamatosan manipulálja a környezet!
A környezetünk szüntelenül hatalmas információáradattal bombázza az érzékszerveinket! Az elektronikai kütyük megjelenése óta, minden pillanatban külső ingereknek vagyunk kitéve, amikor a kezünkbe vesszük az okostelefonunkat, táblagépünket, vagy laptopunkat. De ha épp csak zenét hallgatnánk a buszon, akkor is szembejönnek a kivetítőkön látható reklámok, az utcán a járművek oldalain feltűnő hirdetések, a parkban az óriásplakátok. Elnézünk jobbra mikor utazunk, és a szomszéd ülésen ülő ember reklámtáskájáról ránk kacsint egy csinos modell, míg a metrókijárón felfelé jövet sármos színészek csalogatnak el moziba.
Információkkal elárasztott emberek lettünk, s nem is hinnénk, hogy a bejövő tájékoztatások legnagyobb része lényegtelen. Mégis a Mesterséges Intelligencia annyira erősen befészkelte magát az életünkbe, hogy már észre sem vesszük milyen sok jelentéktelen üzenetet nyelünk be nap mint nap. Néha talán felvillan előttünk, mennyire nincs rendben az, hogy egy telefonos csevej során kiejtett szükségleteink, vagy vágyaink, a hívást követő 5 percben hirdetésként megjelennek a mobil applikációinkban, mégis oly kevesen kapcsoljuk ki a marketinget a beállításokban. S még kevesebben hagyjuk kint a mobilt az előszobában, mikor hazaértünk, beletörődve hagyjuk, hogy lakótársunkká váljon a vágyainkat leső telefon.
Az egészségi állapotunkat jelentősen befolyásolja az elektroszmog!
Az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzást nevezzük elektroszmognak. Plusz minden olyan egyéb mágneses teret, rádiófrekvenciás sugárzást, hírközlés eszközeit, elektromos vezetékek, váltóáramforrások hatásait is, melyek a szervezetünkre nézve terhelést és szennyezést jelentenek. Ha beleveszlünk a rohanó, és gyorsuló modernitásba, akkor egy idő után már észre sem vesszük ezt az ártalmat, ugyanúgy, mint a korábbi cikkeimben gyakran emlegetett stresszt sem. Immunissá válunk a modernkor fiziológiai és lelki ártalmaira, melyeknek beláthatatlan következményei lesznek, ha nem kerülünk újra kapcsolatba önmagunkkal.
Kiemelten nagy ártalom a figyelmünk hanyatlása! Figyelemhiányos, és stresszes életmódunk személyiségbeli, lelki, biológiai romlást okoz önmagunk és a szeretteink számára. Mint ahogy napjaink szomorúan tükrözik, milyen kevesen észleljük a társas kapcsolataink változását, rombolását, ami a mögöttünk álló másfél év legkeservesebb társadalmi szövődménye.
Mi lehet a megoldás, hogy visszakapjuk önmagunkat?
Az agyunknak rendelkeznie szükséges valamilyen módszerrel, hogy a bejövő információt megszűrje, a felesleges energiarabló ingereket kidobja, és a szükséges dolgokat megtartsa.
Sokkal erősebb mankó kell az észlelőrendszerünknek, mint a korábbi évtizedekben, hiszen sokkal több a minket érő negatív inger, mint amennyi kapacitással rendelkezünk ezek feldolgozására.
Napjainkban kiemelt mértékben veszi igénybe a figyelmünket a veszélyhelyzet. Ez közvetlenül kihat az idegrendszerünkre, ami pedig közvetve minden létező élettapasztalatunkra. Ahhoz, hogy visszavehessük az irányítást a figyelmünk fölött, és képessé váljunk harmonikus életet élni a kihívások mellett is, érdemes lehet bizonyos életmódbeli változtatásokra is szánni időt. Nézzünk meg ezek közül néhányat.
- Csökkenteni a mobilozást, TV nézést a téli időszakban, hogy pihenhessen a szemünk, és az agyunk, helyette érdemesebb elővenni a könyveket, vagy leginkább élőben beszélgetni a szeretteinkkel.
- Elharmadolni a rémhírekre, és ellenőrizhetetlen álhírekre fordított olvasási időt. Helyette keresni a független média által elérhető hírforrásokat, pozitív, életet támogató tudósításokat.
- Nyitottá válni a járványhelyzet-kezelést kiegészítő megoldásokra, hiszen egyre több tudományos terület bizonyítja be, hogy mi magunk is tudunk mit tenni az orvosi terápiák mellett.
- Megbecsülni a családi kapcsolatainkat, és nem engedni, hogy a világhelyzet a szeretetkapcsolataink közé álljon.
- Nyitottabbakká válni mások véleményére, hogy fejlődhessen a szemléletünk.
- Nem várni arra, hogy valaki megmondja mit tehetünk mi magunk, hanem keresni a saját megoldásainkat arra, hogy jól legyünk és képessé váljunk bármivel megküzdeni.
- Megérteni, hogy az emberi élet önmagában veszélyes, ugyanakkor minden erőforrásunk megvan ahhoz, hogy legyenek kapaszkodóink benne! Megtanulni, hogy ez a veszély szabaddá tesz minket, hiszen kreativitásra, belső lelki kapcsolatra ösztönöz minket saját magunkkal. A válsághelyzetek hihetetlen önbizalmat és érettséget adhatnak, ha megtanulunk önerőből megküzdeni velük.
- A mozgás, sportolás télen is kiemelten nagy szerepű abban, hogy az idegrendszerünkkel jót tegyünk, és hozzájáruljunk az immunrendszerünk megerősítéséhez. Ami most kiemelt jelentőségű.
- A fogyasztott táplálék minősége befolyásolhatja, hogy ki mennyi ideig képes figyelni.
- A jó alvás 70%-al növeli a vitalitásunkat, és a napközbeni sikereinket.
Te mivel folytatnád a sort? Ha van saját, jól bevált tipped akkor a szolnoki Egészségfejlesztési Iroda és Lelki Egészség Központ közösségi oldalán oszd meg velem és az olvasókkal kommentben. Így a te gondolatod, ötleted is társadalomfejlesztő értékké nőhet. Ne habozz, gyere gondolkodjunk együtt pozitív megoldásokról!
Csete Nikoletta
Egészség coach
Szupervizor
A cikkben szereplő képek a Pixabay fotóletöltőről származnak.
